Mire figyelünk egy látványterven? Avagy, szőlő az asztalon.

Friss, meleg, ropogós még az a néhány képkocka, amit legújabb tervünkről készítettünk. Akinek csak megmutatjuk, mindenki felkiált, hogy ez fotó, vagy 3d-s modell? És hogy milyen valósághűek a növények, meg a szőlő az asztalon... Nagyon érdekes, hogy mi foglalkoztatja a szemet egy képen? Erről biztosan tanulmányokat lehetne készíteni, tudjuk, hogy van ilyen berendezés, ami ezt képes tesztelni, melyet főleg reklámszakemberek használnak annak érdekében, hogy egy hirdetési felületen a legmegfelelőbb helyre pozícionálják a fontos dolgokat.

Egy látványtervnél a nézőpont és a látószög beállításán kezdődik a dolog, aztán a fények következnek. Sokszor adódott már, hogy a valóságtól eltérő módon kellett valamit speciálisan megvilágítani annak érdekében, hogy láthatóvá váljon. Természetesen az a legjobb, hogyha a reális fényviszonyokat tudjuk a terven visszaadni, mert ez is egy visszajelzés arra nézve, hogy valamin esetleg módosítani kell. Végül az anyagok és a környezet az, ami rendkívül meghatározza egy látvány összképét. Az anyagokhoz kapcsolódnak a színek, a matt és fényes, tükröződő felületek kérdése, a környezethez pedig az évszakok, a növényzet minősége.

Mégis ami a megdöbbentő, hogy aki csak rápillant, az első, ami megfogja, a növényzet és a kiegészítők árnyékai, kézzelfogható valósága, és nem elsősorban az építészet, az arányok. A legtöbbünket a kép összhangja, ránk tett benyomása érdekel, és nem feltétlenül az, hogy az hogyan jött létre, mitől alakult ki. Az tehát, hogy jól érezzük magunkat egy környezetben, kevesekben fogalmazódik meg, hogy hogyan alakul ki.

Kommentek

Szólj hozzá!